Bodor Ádám (1936): író. Református teológiát végzett Kolozsvárt. 1965-ben jelent meg első novellája az Utunkban. 1968-tól szabadfoglalkozású író. 1982-ben áttelepült Magyarországra. 1984-től a Magvető Könyvkiadó szerkesztője. Főbb díjai: a Román Írószövetség prózai díja (1970, 1975), József Attila-díj (1986), Déry Tibor-jutalom (1989, 1992), a Soros Alapítvány életmű-díja (1992).
   Érett íróként jelentkezett a Forrás-sorozatban megjelent első kötetében (A tanú, 1969). A hagyományos elbeszélések után (amelyek egyszerre mutatták Hemingway és Franz Kafka hatását) a Magyarországon is megjelent novellaválogatásai (Milyen is egy hágó, 1980; Az Eufrátesz Babilonnál, 1985) vallanak művészi kísérleteiről. Sajátos atmoszférájú leírásai talányos gesztusok, mozdulatok, szűkszavú párbeszédek, néhány életmozzanatra redukált cselekvések groteszk, nem egyszer abszurd elemekkel átszőtt megjelenítései. A borbély c. novellájából Bacsó Péter, a Plusz-mínusz egy nap és az Utasemberek ötvözéséből Fábri Zoltán készített filmet.
   M. Plusz-mínusz egy nap (elb., karcolatok), 1974; Megérkezés északra (elb., karcolatok), 1978; A Zangezur hegység (elb., karcolatok), 1981; Sinistra körzet (egy regény fejezetei), 1992.

Dr. Gremsperger László és Gyeskó Ágnes: Ki kicsoda a magyar irodalomban?; Bp., Könyvkuckó, 1996; 49-50. o.