Édeskés história. Piripiri nagyherceg, Nol-Hoy unokaöccse, Édesfagyökér ország ura vígan piruettezett a pogácsából épített kastély előtt. Háromszögletű kalapocskáját emelgette. Holdkifli kisasszony vígacskán üdvözölte a paprikapiros torony mögül.
    Juhhy, juhhy, ol hik muff.
    Magácska nagyon bőkezű fiú. Mutassa a tenyere közepét. Így kérte Piripirit Bolboll néne, a bazsarózsaképű vastagocska jó nő.
    Piripiri nagyherceg fitoskás orrát izgágásan illegbillegette, s rá sem hederített az asszonyságra. A varjúcsőrű Tóni bácsi pedig ripacsos képével éppen most tűnt fel a zöldkerítés legislegvégén.
    Minden fonák volt itt. Bolondos fák, bolondos emberek. Hupikékek a felhők és kacskaringósak az utak, mint a kis emberkék csalafinta agyveleje, akik itt éltek ebben a mesevárosban.
    Juhhy, juhhy, ol hikk muff! Holdkifli kisasszony megint lekiáltott a felhők közül. Piripiri nagyherceg toilettet csapott. Arcocskáját rizsporozta, szépségtapaszokat rakott rája. Készült a találkára.
    A vén házak almazöldek voltak, mint az őr ruhája. Magnólavirágok fehérek, hókán fehérek, mint selyemharisnyája, azok a kis kavicsok, melyek az úton voltak szép rendben elrakosgatva, olyanok, mint az ő körmöcskéi a hosszú ujjai legcsúcsán.
    Tóni bácsi, az éjaszaka boros őre kiáltott: Minden birkabordián éji nyugalma csendes legyen. Éji nyugalma csendes legyen.
    Úgy hangzott a szava, mint a berozsdásodott öreg órák ketyegése.
    A reteknadrágos alabárdosok nagysörényű paripáikon úgy vonultak a vén meseváros alatt, mintha bizony háború fenyegetné Birkabordiánát. A béke pedig általános volt. Habos, fodros ezüstfelhői az égnek belé kacagtak ebbe a cudar békkességébe.
    Na mi lesz veled, herceg Piripiri? Siess, mert elhalásszák előled Holdkifli kisasszonyt a fodros ezüstfelhők. Na, mi lesz?
    Az eszemadta kicsi hercegecske tétovázott. Micsoda dolgot eszeljen ki, miféle csalafintasággal kaparintsa meg magának a parányi ezüstkiflit, a Holdkisasszonykát. Pedig az most is incselkedett vele.
    Juhhy, juhhy, ol hikk muff!
    Végre elkészült Piripiri herceg toilettjével, s Bolboll néne cukrászdájában a kék gyerekekkel, a vakolatgyerekekkel dominózott. Gyülekeztek a víg városka még vígabb polgárai. Na 'Conxypan leányai, szőke csodák, mind eljöttek ma este a cukrászdába. Ecsettel festegették hosszú szemöldökeiket, és toll-legyezőjükkel mohó sietséggel legyezték magukat. Nagyon, de borzasztóan szépek Na 'Conxypan leányai, különösen, ha eljön az este.
    Nappal összezsugorodnak és úgy szunyókálnak papiros házacskáik sötét zugában.
    Esti virágok.
    Hej te bolondos Na 'Conxypan. Hercegünket megtébolyítod. Elcsavarják ezek a szőke gyerekek méh azt a parányi eszecskéjét is. Holdkifli kisasszony krinolinját magára ölti, lassan illeg-billeg a felhők között kedves kicsi urgunburgun táncot. A reteknadrágos alabárdosok pedig felhőfodrokon fölmennek az ő kastélya elé, és ott várnak, alabárdjaikat térdjükre támasztják és várnak. Piripiri herceg jön háztűznézni. Bolboll anyó cukrászdájában még mindig dominózik a mi Piripiri hercegünk. A kék vakolatgyerekek pedig udvarolnak a szalmasárga szépeknek. Telnek az órák, telnek a percek. Piripiri tömi szájába a sok édességet. Majszolgatja szép csendesen. Kívül minden kék színt vesz fel, szürkület van. Na 'Conxypan-i hajnal. Smaragd csíkok futnak az ég alján, a tornyok arannyal kivert fedelei borzasztó szépen csillognak, mintha kicsípték volna magukat a nevezetes napra. Piripiri herceg megy háztűznézni.
    A tulipiros házfedelek ugyancsak hivalkodnak az eperszerű tér kellős közepén. Pedig hiszen szerény polgári házak. Pékek, tímárok, szűcsük, kötélverők laknak benne. Piripiri herceg ott szunnyad a bársony kereveten elnyúla a Bolboll néne víg cukrászdájába. Egyszerre felriad, s szemecskéjét törölgeti.
    Enyje, teremtette, már dél van. Öregapám, ne süssön olyan nagyon. Nagyapó leereszti a borzasztó nagy függönyt az égre, és Piripiri tovább szunnyad.
    A reteknadrágos alabárdosok fehér, hosszúsörényű paripáikon lehorgasztott fejjel cammognak vissza a paprikapiros torony irányába.
    Csak Papik tizedes hiányzik.
    Hercegünket, Piripirit jelenti be a Holdkifli kisasszony kastélyába, hogy:
    - Jön háztűznézni.