Egyszerre hozták be a divatot, zöld kabátot és pöttyös mellényt viselni Bolholl városkában.
    Tutyu rendelt magának rögtön, hogy a napos délutánokat a korzón vígan mulathassa keresztül a krinolinba libegő kis nőcskéivel, s a háromszögletű kalapját szorgosan kefélgette, mikor sánta szabója elhozta a rendelt kotyafitya homit, amint a megboldogult öreg bolond Tóni bátya mondogatta az ilyes ruhaféle lim-lomra.
    Pirregett az eső a háztetőről, Tutyu káromkodott, hogy még csak a Nyeke Dodo cukrászdájába se mehet el Borghy Pilleg bácsival dominózni ebbe a cudar időben.
    Füle tövét vakargatta, s azon törte az eszét, hogy mi a fenével üsse agyon az időt, mikor egyszerre csak egy kis kacsó érintette meg hátulról a fülét, és pajkosan megcibálta.