„AURIN volt, az Ékszer, a Fény, a Kislány Királynő
jelvénye, mely képviselőjévé tette azt,
aki hordta! Holdgyermek ráruházta Fantázia összes
lénye és dolga feletti hatalmát. És mindaddig,
amíg ezt a jelet viseli, olyan lesz, mintha vele volna.
Barnabás hosszan szemlélte
a két kígyót, a világosat és a sötétet,
melyek, egymás farkába harapva, ovális keretet képeztek.
Ekkor megfordította a medaliont, és hátlapján
nagy csodálkozására feliratot talált. Négy
rövid szó volt, sajátságosan összefonódott
betűkkel:
Eddig erről soha nem volt szó a Végtelen Történetben.
Atráskó vajon nem vette észre a feliratot? Ez azonban
most nem volt fontos. Egyedül az volt fontos, hogy a szavak engedélyt,
nem, egyenesen felszólítást tartalmaztak, hogy bármit
megtegyen, amihez kedve van.”*
Ezek a mondatok A Végtelen Történetben, Michael
Ende felejthetetlen, klasszikus fantasy-regényében hangzanak
el. Abban a jelenetben, amelyben a Kislány Királynő
— a Múzsa megtestesítője — átadja hatalmának
jelképét Bux Barnabás Boldizsárnak, Fantázia
leendő Teremtőjének. Magazinunk e jelképtől,
az ihlet eme szimbólumától kölcsönzi címét,
melyet — reméljük — méltón képvisel majd
közeljövőben megjelenő számaival.
* Hárs Ernő fordítása
[Az Aurin első számának előhangja.]
|