Békésen hűsöl
az erdei tón
Fafnir a sárkány
nyelve kilóg

nyelve kilóg
cimpája merül
és csobolyog a víz
cimpája körül

együgyü teremtés
páncélbőr alatt
szép szelíd szempár
lengő farok

boldog a sárkány
napja se kevés
amíg nem jő vala sárkány-
üldöztetés

mikor az együgyüek az Él
Lovag Rend szemében tüskék
aki együgyűt lát köteles
megölni tüstént

még nincs itt az idő
de nem vár soká
mostan boldog Fafnir
te csak pihenjél tovább

te csak pihenj
Fafnir amíg tudol
a hosszú fűben
ahol vagyol

te boldog kit nem int
az együgyűség
hogy jönnek a lovagok
s velük a vég.

Ha majd tested tépik
s fennkölt szellemed
összezúzva hirdet
lovag-érdemet

ha majd véred ontják
és szelíd Valód
gyötörve riasztva
rászedett halott

én azt mondom Fafnir
halj csak meg te hű
mit is ennél lovagok közt
leégett a fű